Lassan már emlékeznünk sem kell, az eszközök megteszik helyettünk
A Kaspersky Lab új kutatásából kiderült, hogy a “Google Effect”, vagyis digitális világunk hozadéka, melynek köszönhetően az információk halmaza elérhető online, beleértve személyes adatainkat is, hatással van a memóriánkra. A tanulmány megállapította, hogy az európai internethasználók többsége nem emlékszik a fontos adatokra, dátumokra.
A Kaspersky érdekes kutatást végzett. Kiderült, hogy az emberek többsége nem emlékszik a legfontosabb személyes adataira, így például a fontos telefonszámokra, a gyermeke számára (53%), a gyerekek iskoláinak (90%) vagy a munkahelyének (51%) a telefonszámára. Körülbelül a harmaduk nem tudta felidézni a partnere számát, és 10-ből 4-en nem emlékeztek gyerekkori otthoni vonalas telefonszámukra.
A Kaspersky Lab kutatásában 6000 16 éves és idősebb fogyasztó vett részt, Európa hat országából. Az eredmények azt mutatják, hogy nem vagyunk képesek fontos információkat memorizálni, ami annak köszönhető, hogy ezt a feladatot olyan digitális eszközökre bízzuk, mint például az okostelefon. A megkérdezett 16 és 24 év közötti fogyasztók majdnem fele (43 %) azt mondta, hogy az okostelefonjában tart szinte minden információt, amire szüksége van.
A Kaspersky Lab ezt a jelenséget digitális amnéziaként definiálja: az információk elfelejtése a digitális eszközök használatának köszönhető. Mivel ezek tárolják számunkra a szükséges adatokat, így már feleslegessé válik a memorizálásuk. A tanulmány szerint a digitális amnézia minden korcsoportot érint, férfiakat és nőket egyaránt.
Nem meglepő módon a tanulmány azt is megállapította, hogy a digitális eszközökön és okostelefonokon tárolt adatok elvesztése vagy illetéktelen kezekbe kerülése nagyon sok felhasználót rosszul érintene. Tízből 4 nő – és ugyanez az arány a 16 és a 24 év közötti korosztályban – mélységesen szomorú lenne, ha az eszközein tárolt emlékek végleg elvesznének. Négyből 1 nő és a fiatalabb válaszadók teljesen kétségbeesnének, mivel ők csak az eszközeiken tárolják képeiket és a kapcsolati adataikat.
Ennek fényében különösen aggasztó, hogy a digitális eszközökre való egyre növekvő mértékű támaszkodás és az emlékek esetleges elvesztése okozta mély érzelmi hatás ellenére sem védik a fogyasztók Európa-szerte megfelelően az eszközeiket, és nem gondoskodnak az informatikai biztonságról, derült ki a felmérésből. Az okostelefonok és a táblagépek különösen rosszul védettek: csak minden harmadik okostelefon tulajdonos (36 %) telepít extra informatikai adatvédelmi szolgáltatást, és csak egynegyedük (23 %) teszi ezt meg tabletjével. Egyötödük (21 %) pedig egyáltalán nem védi eszközét semmilyen kiegészítő biztonsági programmal.
Az átfogó beszámoló, amelynek címe "A digitális amnézia növekedése és hatása: Miért kell megvédenünk azt, amire nem emlékszünk " megtalálható az alábbi linken.
Kapcsolódó cikkek
- A Wild Neutron kiberkém csoport újra visszatért
- A mobil iparág nyereségének 92%-a az Apple számlájára érkezik
- Megjelent a Kaspersky Small Office új verziója
- Sokszor az adatainkkal fizetünk az ingyenes tartalomért
- Egyszerűen megvédhetjük Facebook fiókunkat
- Mire jó a biochip?
- Kevés honlap használ figyelemfelhívást a kiskorúakra káros tartalmaknál
- Okostelefonra cseréltük a CD-lejátszót
- Még mindig sokan nem bíznak az online bankolásban
- Bővültek a Kaspersky Endpoint Security for Business felügyeleti funkciói
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.