Okosotthonokba költöznének a magyarok
A magyar lakosok majdnem kétharmada szívesen lakna okosotthonban, jelenleg azonban kevesebb, mint 10 százalékuk mondhatja ezt el magáról - derült ki a Siemens Zrt. és az NRC Marketingkutató közös kutatásából. Sokan az „okosítással” járó költségektől tartanak, miközben szakemberek szerint az épület automatizálási rendszerek kiépítése az egyik leggyorsabban megtérülő befektetés.
Egy reprezentatív kutatás szerint a hazai lakosság 63%-a költözne okosotthonba, ami alatt különböző technikai megoldások együttesét értjük, amelyek egymással kommunikálva lehetővé teszik a lakásban működő elektronikai berendezések központi irányítását. A magyarok riasztórendszert (67% tartja fontosnak) vagy vezérelhető termosztátot (51%) látnának legszívesebben otthonukban. Utóbbi segítségével például egyedileg szabályozható a különböző helységek hűtése és fűtése életmódunkhoz igazítva, ezáltal nem csak komfortérzetünket növeli, energiafogyasztásunkat is racionalizálhatja.
A kutatás adatai alapján a magyarok 11%-a gondolja úgy, hogy a következő években beruház majd valamilyen okos megoldásra. A válaszadók 41%-a költségesnek tartja az intelligens eszközöket, miközben a szakemberek szerint az épületautomatizálási rendszerek kiépítése az egyik leggyorsabban megtérülő ingatlanfejlesztési beruházás. A különböző okos technológiák ugyanis nem csak a komfortérzet növeléséért felelősek, használatukkal jelentősen csökkenthető a háztartások energiafogyasztása is.
„A fejlesztés előtt fontos szakemberrel közösen megvizsgálni az ingatlan állapotát és definiálni, hogy mi az elérendő cél. A kiindulási ponttól függően ugyanis akár már néhány tízezer forintos befektetéssel is el lehet érni 10-20%-os energia megtakarítást. Egy ilyen beruházás megtérülési ideje egy év alá is csökkenhet. A skála másik oldalán vannak azok a fejlesztések, ahol a komfort igény kielégítésére kerül a hangsúly. Ezekben az esetekben már nem a megtérülési idő az első rendű kérdés, hanem, hogy melyek a választott technológiákkal elérhető kényelmi funkciók” – mondta el Medveczky András, a Siemens Zrt. Building Technologies üzletágáért felelős igazgatója.
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Az „okosotthon-t”, mint fogalmat a hazai szakma egyelőre nem definiálta egyértelműen, ezért legtöbbször csak benyomásokra, érzésekre támaszkodva használják a kifejezést. Az „okosotthon” döntően az automatizálás különböző fokozatait fedi le, s mint ilyen, egzakt módon kiszámítható elemezhető a befektetés várható hatása. Az „okos” megoldások tárháza a néhány tízezer forintos beruházástól indul, és felhasz-nálói igény alapján, szinte korlátlanul is bővíthető.
Kapcsolódó cikkek
- Kiber-fizikai rendszereket tudnak megvédeni a BME hallgatói
- High-tech jövő a jelenben
- IoT: a harminc körüli nők többet költenének a technológiára, mint a férfiak
- WiFi-rakéta okosotthonokba
- A Siemens bejelentette népszerű tervezőszoftverének új verzióját
- SMART 2016: Már nem csak a Szilícium-völgyben érhet el sikert egy startup
- A Schneider Electric támogatja az otthoni IoT-megoldások elterjesztését
- Innovációs díjat kapott a Magnus elektromos repülőgépe
- A mobil a mindenünk! – ha az asszony is engedi
- Új Solid Edge: tervezés határok nélkül
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Újabb régiós szolgáltató központot hoz Budapestre a Schneider Electric
Budapesten hozza létre új, Europe Services Hub elnevezésű szolgáltató központját a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A tervek szerint 2025-re 100 fősre bővülő csapat az európai országokban dolgozó helyi stábokkal együttműködve az egész kontinenst lefedi majd a magyar fővárosból.
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.