NMHH-piackutatás: a közösségi oldalakon találkozhatunk leginkább álhírekkel

forrás: Prím Online, 2020. június 24. 11:04

Az internetezők fele futott már bele álhírbe, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lakossági felhasználói szokásokat felmérő kutatásának adataiból. A tavaly év végén készült, legalább heti egyszer internetezők között végzett kérdőíves kutatás eredményei szerint álhírekkel különösen a közösségi oldalakon találkozhatnak a netezők. 

A legalább 16 éves hazai internetezők 53 százaléka saját bevallása szerint találkozott már álhírrel, elsősorban közösségi oldalakon – 47 százalékük nyilatkozott így –, fele ennyien pedig másfajta weboldalakon (23 százalék). A megkérdezettek 60 százaléka belefutott már valamilyen károsnak mondott tartalomba az álhírektől és a pedofil tartalmaktól a rasszista, terrorizmusra vagy erőszakra buzdító anyagoktól a drogfogyasztásra ösztönző tartalmakig, mindezek közül pedig az álhírekre vonatkozott a leggyakoribb említés. Ez természetesen önbevalláson alapuló adat, a felmérés során nem kaptak az álhírek felismerésére vonatkozó feladatokat a válaszadók. 

Kik találkoznak álhírekkel?

A szándékosan megtévesztő tartalmak felismerését mára már sokkal jobban meghatározzák az internetes szokások, mint a hagyományos társadalmi-demográfiai jellemzők. Ahogy nő Magyarországon az internetezők száma – a felmérés idején 6,53 millió fő a legalább 16 évesek körében –, úgy lesz egyre heterogénebb ez a csoport. Az álhírek felismerését leginkább az határozza meg, hogy az egyén mennyire intenzíven és aktívan használja az internetet. Akik heti rendszerességgel öt vagy még több közösségi oldalt látogatnak, azoknak a 71 százaléka találkozott már álhírekkel, míg akik legfeljebb egy ilyen oldalt használnak, azoknak mindössze 41 százaléka. Akik pedig úgy érzik, hogy nagyon erősen kötődnek az internethez, azoknak közel a kétharmada (63 százalék) ütközött már bele álhírbe, míg azok, akik szerint az életük alig kötődik az internethez, csak 41 százalékban találkoztak ilyesmivel. A kutatás során az álhírek felismerését ugyanakkor egyáltalán nem befolyásolta, hogy a válaszadó milyen és mekkora településen, mekkora családban él, gazdaságilag aktív-e, és alig volt releváns az iskolázottsága, a kora, az anyagi helyzete, a neme vagy az, hogy az ország melyik részén lakik.

 

 

Hogyan használják a magyarok a közösségi oldalakat?

Különös a jelentősége, hogy a magyarok a közösségi oldalakon futhatnak bele a legtöbb álhírbe, mert meglehetősen gyakran látogatják ezeket a felületeket. Ezt az Európai Bizottság a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója, a DESI 2020 is igazolja, amely szerint a 16 és 74 év közötti korosztályban a magyar internethasználók 86%-a böngészi a közösségi hálózatokat, ami a legmagasabb érték az EU-ban. Az NMHH-s kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 78 százaléka keresi fel a közösségi oldalakat kisebb vagy nagyobb rendszerességgel, 77 százalékuk  legalább hetente használja a Facebookot, és minimum hetente aktívak is ezeken az oldalakon (mindössze 0,3 százalék a heti egynél ritkább látogató). Az internetezők jelentős része – 43 százalékuk – három vagy több ilyen felületet is aktívan használ legalább heti rendszerességgel, minden tizedik ember pedig öt vagy még több oldalt. A közösségi oldalt használók nagyon aktívak is: mindössze az egytizedük szokott csak egyféle dolgot csinálni, például lájkolni mások posztjait. A használók fele (51 százalék) viszont a nagyon aktív csoportba tartozik, azaz hozzászól, megoszt, saját tartalmat tesz ki szöveges vagy képi formában. Az is a közösségi oldalak jelentőségére utal, hogy leginkább – a mindig a zsebünkben lévő – okostelefonon szoktuk ezeket meglátogatni – az összes internetező 59 százaléka nyilatkozott így –, hagyományos számítógépen jóval kevesebben (46 százalék), a tablet és az okostévé pedig szinte elhanyagolható (9 és 1 százalék). A közösségi oldalra járók és a legalább hetente facebookozók körében pedig még magasabb az okostelefonozók aránya: a háromnegyedük szokott így tájékozódni, szórakozni és szociális életet élni.

 

 

Mit tesz az NMHH az álhírek terjedése ellen?

A hatóság fokozott figyelmet fordít az álhírekre: idén márciusban felhívást intézett a tartalom- és médiaszolgáltatókhoz, arra kérve őket, hogy törekedjenek a pontos, átfogó tájékoztatásra. Az NMHH tavaly márciusban a médiaműveltség európai hetére fiataloknak szóló infografikákat és ezekhez is kapcsolódó, iskolai használatra alkalmas óraterveket állított össze, míg a felnőtt olvasók számára támogatott online cikkeket ajánlott. A hatóság Bűvösvölgy médiaértés-oktató központjába érkező diákok képzett médiaoktatókkal, interaktív foglalkozáson beszélgetnek arról, hogyan lehet felismerni az álhíreket. 

 

A megtévesztő online hírforrások ellenőrzése vagy szankcionálása a rendőrség hatáskörébe tartozik. Azokat az álhírekről szóló bejelentéseket, amelyek az NMHH-n belül működtetett internetes jogsegélyszolgálathoz, az Internet Hotline-hoz érkeznek, és amelyekkel kapcsolatban felmerülhet a rémhírterjesztés gyanúja, a hatóság továbbítja a rendőrségnek. 

 

A kutatás háttere

Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat különböző témákban, ezek kiemelt eredményeit, összefoglalóit a honlapján folyamatosan közzéteszi. A felmérések azzal a céllal készülnek, hogy a hatóság pontosabban lássa és megértse a felhasználók szokásait és véleményét, illetve megbízható becsléseket tudjon adni ezek várható időbeli változásaira, a piacon prognosztizálható trendekre.

 

A legújabb felmérés 2019. november 18. és december 10. között négyezer fős mintán készült online önkitöltős kérdőívvel. A minta alapsokaságát a Magyarországon élő legalább 16 éves és legalább hetente internetező népesség jelenti. A minta reprezentativitását egy 3200 fős, országosan reprezentatív személyes felmérés alapozta meg, majd a kész minta esetleges torzulásait a kutatók matematikai-statisztikai eljárással, súlyozással korrigálták. A személyes és az erre épülő internetes felmérést is az Ariosz Kft. készítette az NMHH számára.

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása

Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.

2024. május 21. 13:02

KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését

Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.

2024. május 21. 11:28

A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában

A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.

2024. május 21. 09:54

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Utazási konferencia az Angyalok városában

XX. E-KERESKEDELMI KONFERENCIA BY SAMEDAY

2024. május 17. 14:47

Az IKEA Kreativ megérkezett Magyarországra

2024. május 15. 17:52

Továbbra is Christian Klein az SAP első embere

2024. május 7. 13:17

Magyar siker: Nemzetközi díjat nyert a TIME magazintól a nyelvtanuló-applikáció

2024. május 3. 19:59