Nemzetközi projekt nyitókonferenciáját rendezte a Széchenyi István Egyetem
A Széchenyi István Egyetem a Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (Regional University Network-European University – RUN-EU) tagjaként tavaly sikeresen pályázott az Európai Bizottság Európai Egyetemek Kezdeményezésében. A nyertes konzorciumban a győri intézményen kívül további hat egyetem vesz részt (a portugál Leiriai, valamint Cavadói–avéi Politechnikum, az ír Shannoni Műszaki Egyetem, a holland NHL Stenden Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a finn HAMK Egyetem és az osztrák Vorarlbergi Alkalmazott Tudományok Egyeteme). Ezen „szövetség” idén októberben egy új, RUN-EU+ elnevezésű projektet indított, amelynek első, nemzetközi konferenciáját a Széchenyi István Egyetem tartotta meg.
A nyitórendezvényen a gyakorlatorientált tudományos együttműködésekről értekeztek a résztvevők. A RUN-EU és a RUN-EU+ céljait dr. Siobhan Moane (Shannoni Műszaki Egyetem) mutatta be. Elmondta, hogy a RUN-EU tagjai 76 ezer hallgatóval és nyolcezer munkatárssal – köztük négy és fél ezer oktatóval-kutatóval – rendelkeznek. Az összefogás révén új típusú tudásmegosztásra és -átadásra nyílik lehetőség, közös képzések és kutatási programok indulhatnak, ösztönzik a hallgatók és a munkatárs mobilitását, és előmozdítják az egyes régiók gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi és kulturális tevékenységeit. A RUN EU+-projekt akkreditált, szakmai gyakorlaton alapuló, európai szintű kutatási programok, valamint közös mester- és PhD-képzések megvalósításáról szól az iparral, az üzleti élettel és a társadalmi partnerekkel együttműködve.
Az online konferencián nemcsak magyar, hanem ír, finn, holland, osztrák és portugál résztvevők is voltak
Ebben a Széchenyi István Egyetem a Shannoni Műszaki Egyetemmel együtt az európai hálózatot átívelő, gyakorlatorientált mesterképzési és doktori programok kidolgozásában és kísérleti programok lebonyolításában vállal vezető szerepet. Emellett részt vesz a partnerintézmények tudományos humánerőforrásának fejlesztésben, a nyílt tudományt – azaz a tudományos kutatások minél szélesebb körű elérhetőségét – szolgáló gyakorlatok kidolgozásában és fejlesztésében, valamint a közös prioriásokon alapuló kutatási témák feltárásában.
A konferencián Ablonczyné dr. Mihályka Lívia professzor, a Széchenyi István Egyetem társadalmi kapcsolatokért felelős elnöki megbízottja kifejtette: a felsőoktatási intézményeknek egyre nyitottabban, környezetükkel szorosan együttműködve kell tevékenykedniük, s ebben a külföldi egyetemekkel való partnerség rendkívül fontos. Hozzáfűzte: a Széchenyi-egyetem jelentős szerepet játszik Győr és a térség gazdasági fejlődésében. Az intézmény kínálatában a szakképzéstől a doktori képzésig minden szint megtalálható, és tapasztalataik szerint a vállalati szférában is jelentős számban vannak olyan szakemberek, akik saját munkakörnyezetükben képesek kutatási témákat megfogalmazni és nemzetközileg értékes publikációkkal PhD-programot teljesíteni.
A rendezvényen a győri egyetem társult partnerei közül, a MediKlaszter és az Audi Hungaria Zrt. képviselője tartott előadást. Dr. Bárdos Kirsztina, a MediKlaszter és a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezető igazgatója az egyetemi vállalati együttműködésekben történő kutatási tevékenységek hatásairól beszélt. Dr. Dobra Zoltán – aki jelenleg a Volkswagen-konszernen belül Kínában dolgozik sorozatelemző és elősorozat-elemző központvezetőként – a gyakorlati kutatáson alapuló PhD-kutatásokról számolt be. A szakember saját tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, hiszen idén tavasszal végezte el a Széchenyi István Egyetem hazánkban egyedülálló, angol nyelvű Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Programját.
A Széchenyi-egyetem folyamatosan ösztönzi a nemzetközi kutatási együttműködések létrejöttét, amelyeket a konferencia nagymértékben segített.
Kapcsolódó cikkek
- Konferencia a Széchenyi István Egyetemen: fókuszban az autonóm járművek
- Diplomaátadó ünnepséget tartott a Széchenyi István Egyetem három kara
- A győri Széchenyi István Egyetem tovább erősítette országos pozícióját
- Egyedülálló MBA-képzés indul a győri egyetemen
- Az ELTE rendezi idén a XXXV. OTDK Informatikatudományi Szekcióját
- Utak és lehetőségek a digitális oktatásban
- Közös képzéseket indít a Széchenyi István Egyetem és a Huawei
- Konferencia a digitális edukációról a Da Vinci TV-vel
- Túllépnének a pedagógusok az iskolai kereteken a műszaki pályaorientációban
- Az egyetemi hallgatók harmada már átélte a kapunyitási pánikot
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia
Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.
Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését
Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.
A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában
A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.