A jelenlegi 2-3-szorosára kellene gyorsítani az épületfelújítások ütemét Európában
A klímavédelem érdekében a beruházási prioritások sürgős átgondolására és határozottabb közös fellépésre szólítja fel a Világgazdasági Fórum (WEF) napokban zajló davosi találkozóján a résztvevőket a Schneider Electric. Az energiamendzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat Fenntarthatósági Kutatóintézetének friss elemzése szerint a jelenlegi 2-3-szorosára kellene gyorsítani az épületfelújítások ütemét Európában, hogy sikerüljön elérni a Párizsi Megállapodásban megfogalmazott célokat.
A Schneider Fenntarthatósági Kutatóintézetének elemzése szerint a keresletvezérelt átállás ösztönzése az egyetlen olyan forgatókönyv, amely lehetővé teszi, hogy a károsanyag-kibocsátás elég gyorsan csökkenjen ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértéke ne lépje túl a 1,5 fokot az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. A kutatóintézet Davosban mutatja be a „Towards Net Zero Buildings: a practical pathway” című e-könyvét, amely azt vizsgálja, hogyan lehet a kereslet és a kínálat közötti jelenlegi patthelyzetből kilépni.
Európában évente az épületállomány mindössze 1-1,5 százalékát újítják fel. Márpedig a felújítások ütemének el kellene érnie az évi 3 százalékos szintet a Párizsi Megállapodásban foglaltak eléréséhez.
A fenntartható épületekbe történő beruházások legnagyobb akadálya továbbra is pénz kérdése, holott a szén-dioxid-mentesítő technológiákba, a digitális és a városi ökoszisztéma-szolgáltatásokba történő befektetés valamennyi érdekelt fél számára maximális értékteremtést eredményezhet. Ráadásul az energiahatékonysági technológiák a földrajzi elhelyezkedéstől és a meglévő eszközök minőségétől függően akár 10-60 százalékos energiafogyasztás-csökkentést is eredményezhetnek. A digitális energiahatékonysági megoldások használata pedig 20-30 százalékos szén-dioxid-csökkentést jelentene az épületállomány egészében, ami azt jelenti, hogy az átlagos 8 évnél jóval rövidebb idő alatt megtérülnek ezek a befektetéseket és hoznak komoly költségmegtakarítást a beruházók és az üzemeltetők számára.
A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete által készített e-könyv gyakorlati útmutatót kínál a kormányok és az iparágak számára, hogy hogyan teremthetnek egyensúlyt az energetikai átállás költségei és a közösségekre nehezedő többletterhek között, különösen a jelenlegi, kiszámíthatatlan környezetben. Emellett a tanulmány egy új, a Világgazdasági Fórummal közösen kidolgozott keretrendszert is tartalmaz a jövőtálló épületek létrehozására, ami egy követhető modellt és eszköztárat is ad a városoknak a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő beruházások felgyorsítására.
A Schneider Electric már 20 éve a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve működik, és a vállalatnál úgy látják, hogy a magas és gyorsan változó energiaárak miatt a fenntarthatósági törekvések felgyorsítására van szükség, ami stratégiaváltást is igényel. A megújuló energiakapacitás növelését célzó beruházások mellett elengedhetetlen a tiszta energia iránti kereslet megteremtése, amit a fogyasztók által ösztönzött átállás révén lehet elérni.
Ezzel a megközelítéssel összhangban a Schneider Electric világszerte 2500 zöld munkahely létrehozását is bejelentette, hogy segítse az éghajlatvédelmi intézkedések felgyorsítását a gazdaság minden területén. Az új pozíciókat betöltő munkatársak elsősorban szolgáltatási feladatokat látnak el, a Schneider Electric ügyfeleit támogatják a digitalizálásában és a létesítmények szén-dioxid-mentesítésében, az eszközállományuk korszerűsítésében a fenntartható és körforgásos gazdaság szempontjainak figyelembevételével; valamint a fenntarthatósági stratégiákkal kapcsolatos tanácsadási tevékenységet végeznek.
"A megújuló energiába történő beruházásoknak továbbra is gyors ütemben kell haladniuk, de a történelem során minden energiaipari átmenetet a piaci kereslet hajtott. A beruházások esetében a fogyasztóközpontú, keresletvezérelt megközelítésre való áttérés nem csak felgyorsítja a dekarbonizációt, hanem a jelenlegi modellekben szereplőknél biztatóbb eredmények elérését is lehetővé teheti. Ezt a változást tehát a fogyasztók vezetik, vagyis maga a kereslet idézi elő a változást. Ezt a keresletet kell mindenek előtt új technológiákkal kiszolgálnunk és a felhasználók számára nyújtott előnyöket biztosítanunk" – hangsúlyozta Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnök-vezérigazgatója.
Kapcsolódó cikkek
- Energiamegtakarítással törhetne Budapest az élre
- Melbourne-i győztesek a budapesti esettanulmányi versenyen
- Újgenerációs csomagolóanyag a zöldség-gyümölcs szektorban
- Felgyorsulhat a környezetszennyező SF6 gáz kivezetése a piacról
- Fenntartható okostelefonok: hosszabb élettartam, zöldebb világ
- Az edge technológiák pörgethetik fel a digitális átállást
- Energia átállást sürget a Santander
- K&H: Mennyit fogyaszt az autód? És a házad?
- A Schneider Electric lett a Jövő vállalata!
- A Seco Zöld Alapja már több mint egy évtizede ér el fenntarthatósági célokat
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.