Online kutatás a mesterséges intelligenciáról
Az IT szakemberek szerint munkájukra nem jelent veszélyt a mesterséges intelligencia, a szenior szinten lévőkre különösen nem. Ezzel szemben az újságírókra, illetve a marketing és értékesítés területén dolgozók helyzete már jóval kedvezőtlenebb – derül ki az ITpeople.hu állásportál által készített online kutatásból.
A felmérést több, mint 200-an töltötték ki, többségében informatikai területen dolgozó szakemberek. A válaszadók döntő többsége már kipróbálta a ChatGPT-t. Szerintük az OpenAI chatbotja által készített tartalmak kapcsán erős a szerzői jogi aggály, hiszen a program úgy hoz létre tartalmakat, hogy nem jelöl meg forrást. A kitöltők döntő többsége egyetért abban, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazását nemzetközi szinten kell szabályozni.
Legtöbben már kipróbálták
Manapság egyre többet olvasni a mesterséges intelligenciához kapcsolódó innovációkról. A kifejezetten IT területre szakosodott állásportál, az ITpeople.hu online kutatásában arra volt kíváncsi vajon a magyar emberek, különös tekintettel a hazai informatikusok, hogyan vélekednek az AI-ról. A válaszadók mindössze 5 százaléka vallotta azt, hogy egyáltalán nem érdekli őt a ChatGPT. Döntő többség (75 százalék) már ki is próbálta, további 17 százalék tervezi a kipróbálást. A felmérésben résztvevők nemcsak az OpenAI chatbotját, de más mesterséges intelligencia alapú programot is használtak már. Legnépszerűbb a BING, a Microsoft által 2009-ben bemutatott internetes keresőrendszer. Második a Dall-e, amit – a ChatGPT-hez hasonlóan – az OpenAI készített és képeket hoz létre egy szöveges leírás alapján. A dobogó harmadik fokára a Copilot és a Midjourney került. Előbbi egy felhő alapú mesterséges intelligencia eszköz, amely kódolásban nyújt segítséget. A Midjourney pedig egy képalkotó rendszer, aminek a segítségével könnyen és gyorsan készíthető személyre szabott, magas minőségű képi tartalom.
Aggályos tartalomalkotás, nemzetközi szabályozás igénye
A ChatGPT kapcsán már többször felmerült a szerzői jog kérdése. A válaszadók többsége szerint (közel 40 százalék szerint) komoly aggályokat vet fel, hogy a program úgy alkot/másol össze szövegeket, hogy a forrást nem jelöli meg. A kitöltők mintegy egyharmada szerint a ChatGPT által előállított tartalom nem minősül önálló szellemei alkotásnak, és mintegy 18 százalék véli úgy, hogy mivel a ChatGPT nem valós személy, ezért amit létrehoz, az mindenkié. A kitöltők döntő többsége, 83 százalék egyetért abban, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazását szabályozni kell. Abban is nagy az összhang (válaszadók 70 százaléka gondolja úgy), hogy nemzetközi szinten szükséges kontrollálni az alkalmazást, mintegy 45 százalék szerint ezt szakmai szervezetnek kell végeznie.
Veszélyben az újságírói munkakör
Joggal merül fel a kérdés: vajon melyik szakmai területekre, munkahelyekre jelenti a legnagyobb veszélyt a mesterséges intelligencia. A válaszadók egyharmada szerint az újságírói munkát tudja majd a leginkább kiváltani az AI, de veszélyt jelent az értékesítői, marketing tevékenységet végzőkre is (mintegy 25 százalék szerint). A kitöltők úgy vélik az építész szakma van a legnagyobb „biztonságban”. Szintén aktuális kérdés, hogy mely területen, ágazatokban hozhat jelentős előrelépést a mesterséges intelligencia alkalmazása. A válaszadók szerint a két legjellemzőbb terület (cc 36-36 százalékkal) az informatika, valamint az egészügy, gyógyszeripar. Egyelőre úgy látják a mesterséges intelligencia alkalmazása kevésbé érinti a mezőgazdaságot vagy éppen a környezetvédelmet.
Nem kell számítani a „gépek lázadására”, de sokakban félelmet kelt az AI
Talán többen is ismerik azokat a hollywood-i alkotásokat, amik sztorija a gépek önállósodását és emberek ellen fordulását mutatja be (ld. Terminátor filmek, vagy Transzcendens). A válaszadók 12 százaléka gondolja azt, hogy a gépeket emberek, programozók irányítják, így nem lesznek önállóak. 50 százalék szerint öntudatra ugyan nem fog ébredni a mesterséges intelligencia, de rossz kezekben borzalmas dolgokra fogják tudni használni. További mintegy 15 százalékban szintén félelmet kelt az AI, többek között a munkapiacra gyakorolt hatása miatt. És mindössze 14 százalék véli úgy, hogy ha olvasni is a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos félelemről, az inkább szándékos hangulatkeltés, mintsem valós veszély. Az informatikus állásokra a válaszadók szerint nem jelent különösebb veszélyt az AI. Legtöbben (több, mint 50 százalék) úgy vélik egyáltalán nem jelent veszélyt a programozókra a mesterséges intelligencia, ha tud is programot írni, azzal csak a junior szintet válthatja ki, szeniorokra mindig szükség lesz.
Az online kutatásról
A júliusban zajlott online kutatást több mint 200-an töltötték ki. A válaszadók több mint egyharmada (35 százalék) a 26-35 éves korcsoportból került ki, egynegyed (25 százalék) a 36-45 éves korosztályból, mintegy 15-17 százalék a 46-55-ből és a 18-25-ből. A legtöbb kitöltés a fővárosból érkezett (36 százalék), közel 10 százalék Pest vármegyéből. A kérdőív első sorban az IT területen dolgozókat célozta meg, ebből adódik, hogy a válaszadók két harmada valamilyen informatikai területen dolgozik (35 százalék az IT fejlesztés, 16 százalék az IT üzemeltetés területén, további kitöltők az adatelemzés, kiberbiztonság, vagy éppen a mérnöki informatika területén). A válaszadók 31 százaléka vallotta azt, hogy nem az IT szakmában dolgozik.
Kapcsolódó cikkek
- Mesterséges intelligenciával a tűzkárok ellen
- Háromféle befektetői típust azonosított a mesterséges intelligencia
- Lebuktatta a ChatGPT-t a Brain Bar előadója
- Ezekre a készségekre lesz szükségük a munkavállalóknak az MI-korszakban
- Elindult a mesterséges intelligencia által kifejlesztett HELL A.I. gyártása
- Az ABB és a Microsoft együttműködik, hogy a generatív MI-t használják az ipari alkalmazásokban
- A mesterséges intelligencia és a jog viszonyáról rendeztek workshopot a Széchenyi-egyetemen
- Protechtor podcast: A munkavállalók kétharmada félti állását a mesterséges intelligenciától
- Mesterséges intelligencia az olimpián – a sport és az adatok elválaszthatatlansága
- A ChatGPT-hez hasonló modellek gyakorlati alkalmazásán dolgoznak a Bosch csoport AI szakértői
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Újra a megszokott mederben a FoxPost, levonult a szökőárszerű terhelés
A FoxPost felszámolta azt a Maglódon felállított ideiglenes csomagautomatát, amely az elmúlt hetek rendkívüli terheléshullámának kezelésére szolgált, egyidejűleg megszüntették a további rendkívüli intézkedéseket is. A döntésre azért került sor, mert a probléma megszűnt és a működés ismét a szokott mederben folyik. Ezzel egyidőben a vállalat több száz új csomagautomata telepítésébe kezdett országszerte.
Még mindig rengeteg ügyfél bankol ezzel a világelső, de drága magyar találmánnyal
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024. februári adatai szerint a számlavezetés során a bankok felé kifizetett díjak 15 százalékát teszik ki az SMS szolgáltatások. Bár a jegybank nyolcezer forint közelébe becsülte az SMS-ekre fordított éves átlagos ügyfélköltséget, a BiztosDöntés.hu szerint ez a költség még ennél nagyobb is lehet. Pedig ma már a legtöbb banknál létezik erre egy ingyenes alternatíva, melyre könnyen át lehet állni.
Újabb régiós szolgáltató központot hoz Budapestre a Schneider Electric
Budapesten hozza létre új, Europe Services Hub elnevezésű szolgáltató központját a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A tervek szerint 2025-re 100 fősre bővülő csapat az európai országokban dolgozó helyi stábokkal együttműködve az egész kontinenst lefedi majd a magyar fővárosból.