Megkezdődött az Alba Volán elektronikus utastájékoztatási rendszerének tesztüzeme
Az új rendszer kényelmet nyújt és időt spórol az utasoknak, a buszvezetőket napi menetfeladataik pontos teljesítésében segíti, az Alba Volán számára pedig az intelligens, versenyképes és hatékony közösségi közlekedés megvalósítása felé vezető út egyik mérföldköve. A tesztidőszak kezdete egyben a fejlesztési projekt lezárása is volt.
Az Alba Volán új elektronikus utastájékoztatási rendszerének október kilencedikei projektzáró eseményét a székesfehérvári buszpályaudvaron tartották Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, Németh Tamás, az Alba Volán Zrt. vezérigazgatója, a Volán-társaságok feletti tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. képviseletében Dr. Simon Zoltán, és Farkas Károly, a rendszert kivitelező i-Cell operatív igazgatója részvételével.
„Az új rendszertől egy versenyképesebb, jobban működő, az egyéni közlekedés alternatívájaként vonzóbb közösségi közlekedés kialakulását várjuk. A jövő úgy gazdasági, mint környezetvédelmi és kulturális szempontból a közösségi közlekedésé. Reméljük, mihamarabb elindulhat hazánkban az egységes elektronikus jegyrendszer, amely újabb hatalmas lépés lesz az intelligens közösségi közlekedés megvalósítása felé. Az általunk választott elektronikus utastájékoztatási rendszer informatikailag már ezeket az új funkciókat és feladatokat is el tudja majd látni.” – nyilatkozta Németh Tamás, az Alba Volán Zrt. vezérigazgatója.
A közösségi közlekedés szereplői, a városi közlekedési közszolgáltató társaságok, a Volán-társaságok és a MÁV saját elektronikus utastájékoztatási és jegyértékesítési fejlesztéseiket önállóan végzik el, azonban ezek a lokális rendszerek csatlakoznak majd az országos központi rendszerhez, így Magyarországon a közösségi közlekedésben megvalósulhat a teljes átláthatóság és átjárhatóság úgy az elszámolás, mint az utastájékoztatás terén. Ezért is fontos, hogy az egyes közszolgáltatók milyen megoldást alkalmaznak, hogy a járművekbe épített fedélzeti egységek és a központi szoftverek ki tudják-e szolgálni az utastájékoztatáson kívüli funkciókat is, illetve, hogy az országosan egységes rendszerrel kompatibilisek lesznek-e?
Az i-Cell 2013. elején üzemelte be a Borsod Volán 510 buszát kiszolgáló rendszert, 2013 őszén a Vértes Volánnál indult el az i-Cell-rendszer, idén szeptemberben pedig az Alba Volán 240 járművével kezdődik a tesztüzem.
„Az i-Cell előretekintő gondolkodásának köszönhetően olyan rendszereket telepítünk, amelyek kevés bővítéssel tudják az utastájékoztatási és az elektronikus jegyértékesítési funkciókat, valamint a flottakövetésben lényeges funkciókat is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mi rendszereinkkel felszerelt járművek tulajdonosai – jelen esetben a Volán-társaságok – nem csak az elektronikus, valósidejű utasinformálást és jegyértékesítést oldják meg, hanem komplex járműkövetési szolgáltatást is kapnak, ami nagyban hozzájárulhat az üzemeltetési költségek optimalizálásához. Azonban ezek a fejlesztések a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformba csatornázva válnak igazán racionálissá, hiszen ekkor képesek betölteni az országos és később a nemzetközi utastájékoztatás és jegyértékesítés révén az elszámolásban betöltött szerepüket. Az i-Cell rendszereinek fejlesztése során alapszempontként vesszük figyelembe az országosan egységes rendszer várható funkcionális követelményeit.” – nyilatkozta Farkas Károly, az i-Cell operatív igazgatója.
Kép: szekesfehervar.hu
Kapcsolódó cikkek
- Az IFS útjára indította az IFS-in-a-Box terméket
- Új szoftvereket mutatott be Xerox
- Ember alapú marketinggel újít a Facebook
- A jövő autói a levegőben róhatják útjukat
- Lebegő kristály hotel épül a norvég fjordoknál
- Az Epson „okos” gyártási megoldásai átalakítják a fotókidolgozást
- Világsiker a magyar fejlesztésű elektromos kormánymű
- Mobilalkalmazás-fejlesztési pályázatot hirdet a Magyar Térinformatikai Társaság
- Chipetnyi erő a GE mérnökeitől
- A mosogatógép feltöltésére is képes robotot terveztek
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia
Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.
Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését
Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.
A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában
A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.