A fiatalok nem a szóból, hanem a képből értenek
A ma emberének 13 milliszekundum is elég ahhoz, hogy megértse, mi van egy képen, viszont 8 másodpercnél tovább nem is nagyon lehet lekötni a figyelmét. A millenárisok (1980 és 2000 között születettek) forradalmasítják a munkahelyi kommunikációt: előszeretettel használnak képeket, és az ezek megjelenítését segítő eszközöket gondolataik kifejezésére. Ez a munkaadókat is új kihívás elé állítja.
Egy 2013-as felmérés (Potter, 2013) szerint az emberek olyannyira hozzászoktak a gyors információáramláshoz, hogy mindössze 13 milliszekundum alatt képesek egy kép üzenetét megfejteni. A Statistic Brain saját, a millenáris generáció információfogyasztási szokásait vizsgáló tavalyi kutatása pedig azt állítja: az elmúlt 15 évben az emberi figyelemküszöb 12 másodpercről 8-ra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy a közlőnek csupán 8 másodperc áll rendelkezésére, hogy felkeltse egy mai fiatal figyelmét. Ugyancsak ők tanácsolják a cégeknek, hogy gyakrabban alkalmazzanak vizuális eszközöket a munkahelyi kommunikációban, mert ezek sokkal erőteljesebben hatnak a fiatal munkavállalókra.
Ez egybecseng a Potter azon kimutatásával, amely szerint az elmúlt két évben rekord mértékben, 60 százalékkal nőtt az az idő, amit az emberek YouTube videók nézésével töltenek el. A mobil eszközökön a növekedési ütem a 100 százalékot is elérte, így a YouTube videók több mint felét ma már mobil eszközökön tekintik meg az emberek.
A vizualitás előtérbe kerülését jelzi az emberek egymás közötti kommunikációjának megváltozása is. Egy tavalyi kutatás (TalkTalk and Bangor University professor) szerint a britek 62 százaléka állította, hogy gyakrabban használja a smiley jeleket az írott kommunikációban, mint akár két évvel ezelőtt, a 18-25 éveseknek pedig a 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy smiley-kkal könnyebben fejezi ki magát. Az Instagram ma már 400 millió felhasználóval rendelkezik, és minden egyes napon 80 millió fotót osztanak meg ezen a platformon.
Korábbi kutatások is bizonyítják, hogy az Y generáció kommunikációs, információbefogadási szokásai a munkahelyek számára is kihívást jelentenek, hiszen alkalmazkodniuk kell a fiatalok igényeihez, ha magukhoz akarják csábítani és meg akarják tartani őket. 2020-ra minden második munkakereső már az Y generáció tagjai közül kerül ki. Ahhoz, hogy a tehetséges, fiatal munkavállalókat megszerezzék és megtartsák, a cégeknek olyan kollaborációs, az innovációt, a rugalmas munkavégzést és a hatékonyságot elősegítő digitális eszközöket kell a munkavállalók számára rendelkezésre bocsátani, amelyekhez korábban a magánéletben és tanulás közben már hozzászoktak. A Microsoft irodai alkalmazásainak ismerete ma már alapkövetelmény, jól fizető álláshelyet e nélkül nem nagyon lehet találni. Érdemes lehet azonban olyan, a vizualitást előtérbe állító szoftverekhez is hozzáférést biztosítani, mint például a Sway, amelyet a fiatalok előszeretettel használnak ötleteik, mondanivalójuk megjelenítésére. A PwC felmérésében megkérdezett fiatalok 78 százaléka állította azt, hogy ezek az eszközök a munkavégzésüket hatékonyabbá teszik.
Azok a munkaadók, amelyek képesek korszerű munkakörnyezetet biztosítani, nagyobb eséllyel kelthetik fel a fiatal munkavállalók érdeklődését, akik – a Deloitte tanulmánya szerint – jóval elégedettebbek és kevésbé váltanak munkahelyet is, mint azok, akik a csapatmunkát és az innovációt háttérbe szorító munkahelyeken dolgoznak. Másfelől, az az új nézőpont, amit a fiatal munkavállalók bevisznek a cégek életébe, segíthet számukra megszólítani az új technológia használatához hozzászokott fogyasztókat, ügyfeleket, és lépést tartani a technológiai változásokkal.
Kapcsolódó cikkek
- Az iPhone 5 ötödik az elégedettségi listán
- Mire használjuk az okostelefont?
- Utazás mint hasznos időtöltés
- UNICEF és a Telenor folytatja Ébresztő-óra gyermekjogi programját
- Az 1,2 milliárd darabot is elérheti az okostelefonok értékesítése
- Minden ötödik netező táblagépezik
- Hatékonyabb a munkavégzés a korlátlan internet-hozzáféréssel
- A technológiai vívmányok 4-ből 3 embert közelebb hoztak családjukhoz
- Milyenek vagyunk munkánk során mi, magyarok?
- A magyarok többsége szerint a kütyük és a közösségi média ártalmas lehet a párkapcsolatra
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Elhunyt Zsakó László, a hazai számítástechnika tanárképzés elindítója
Életének 67. évében elhunyt Zsakó László, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatika Tanszék nyugalmazott egyetemi docense, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának vezetője.
Prémium gaming élmény a felhasználóknak
A 48,9" hüvelykes (124,3 cm) Philips Evnia 49M2C8900L gaming monitor tele van erőteljes funkciókkal: QD-OLED panel, 32:9 SuperWide kijelző, 5120x1440 felbontás, 144 Hz, Ambiglow és DTS hangzás teszik a kiváló minőségű Evnia 8000 sorozat új tagját igazán figyelemfelkeltővé.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.